Ha száz embert megkérdezünk, hogy melyek a legnagyobb sci-fi szerzők, bizonyos, hogy mindannyiuk listáján fent lesz Arthur C. Clarke, Isaac Asimov és Frank Herbert. Nem az őket övező felhajtás miatt, hiszen egyedül Clarke élt abban a korban, amikor holmi internetes hájppal várat lehet építeni még a fekáliából is. Ezek a szerzők azonban akkor éltek és alkottak, amikor könyveiket feinschmeckerek kritizálták, és amikor valóban csak a legjobbak kerülhettek a sci-fi, és általában a könyvkiadás élvonalába.
Asimov Alapítványa vagy a Dűne sorozat hat kötete örökre a sci-fi irodalom csúcsteljesítményei maradnak. Olyan egyedülálló munkák ezek, amelyeket az olvasók jelentős része megismételhetetlennek és utánozhatatlannak tart, akármennyi könyv jelenjen is meg a sci-fi piacon.
Asimov és Clarke sci-fi könyveinek bizonyára szerzőik tudományos képzettsége is elsőséget biztosít amellett, hogy a két szerző (és persze Herbert) szépirodalmi stílusban, az irodalom legkiválóbbjait idéző irállyal vetették papírra munkáikat. Esetükben nincs is értelme talán elkülöníteni a sci-fi szerzőit és a szépirodalom szerzőit, mivel az Alapítvány, a Dűne vagy az Ürodisszeia minden tekintetben megállná a helyét a sci-fi könyveknél magasabb szintűnek tartott szépirodalmi polcokon is.
Az első gondolatkísérletet folytatva egy másik kérdés lehet, hogy melyek a legsikeresebb kötetek a sci-fi könyvek között? A száz emberből alighanem száz válaszában jelen lesz a Csillagok Háborúja regényfolyam (kb. 4-500 kötettel), de a modern sci-fi könyvek kedvelői meg fogják említeni az Alien és a Predator sorozat újabban virágzásnak induló kötetfolyamát is. Miközben a régi mestermunkák értéke megkérdőjelezhetetlen, nem szabad elfelejtkeznünk az újabb könyvekről sem, és nem hihetjük, hogy a sci-fi könyvek panoptikumába csak a társadalmi problémákat és a Föld jövőjét boncolgató, fajsúlyos műveket vehetjük fel. Az Alien és a Predator sorozat izgalmas, gyors tempójú, a Star Wars könyvek és képregények pedig egy jól ismert univerzum lehetőségeit aknázzák ki az eredeti munkában felrajzolt világ múltját, jövőjét, perifériáit és központi eseményeit bemutatva.