A legfontosabb teendők egy baba megszületése után

Minden kismama és leendő apuka megpróbál mindent elintézni a gyermek világrajövetele előtt, azonban a legfontosabb dolgokat csak akkor lehet, ha a baba már megszületett. Ilyenkor jön a feketeleves, és minden szülő szembesül kisebb-nagyobb, ügyes-bajos teendőkkel.

Hivatalos ügyek
szuletes
Rögtön a születés után jön az első nagy kérdés, hiszen ekkor kell megmondani a gyermek nevét. Ezt követi az anyakönyveztetés, a taj kártya, az adókártya megcsináltatása. Sőt, ha utazásra kerül sor, a babának is meg kell csináltatni az első útlevelét. De ezen felül ott vannak még az anyuka saját ügyei, a családi pótlék, az anyasági támogatás, stb.

Kötelességek
szuletes2
Minden újszülött különleges odafigyelést igényel. Vannak, akik magabiztosan állnak a feladat előtt, de sokan meg vannak rémülve, mintha a baba összetörne akárhányszor hozzáérnek. Ilyen esetben jó, ha van segítség, például egy nagymama, egy gyakorlott anyuka, a gyerekorvos, vagy a védőnő. Az alap ellátást, mint az etetést és a pelenkázást, olyan extrák követik, mint a köldök, a száj, vagy a fején lévő kis kutacs ápolása. Ezen felül pedig ki ne szeretné kényeztetni gyermekét egy kis olajos masszázzsal, például?

Családon belüli elvárások
Minden közeli és egészen távoli rokon, barát együtt örül egy újszülött érkezésének, ugyanakkor az első látogatók érkezésével várjunk három hónapot. Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a szülők és a kisbaba is hozzászokjanak új életükhöz, és kialakuljon egy napi rutin. Addig is mindenki érje be egy fotóval. Régebben azt “követelte” a szokás, hogy az újdonsült szülők egy üdvözlőlapot küldtek mindenkinek, aki számít! Ehhez sokszor csatoltak egy jól sikerült fotót is, hogy mindenkinek legyen emléke a piciről. Ezt azonban sajnos, vagy nem sajnos, felváltotta a közösségi háló, ahol egyetlen gombnyomással még azokkal is megoszthatjuk a nagy hírt, akivel talán nem is szeretnénk. A lényeg azonban az, hogy mindenképp fontos megörökíteni a babák első pár napját, hiszen ez később nekik is csodás emlék lehet. Ahhoz, hogy a születés hangulatát a leginkább visszaadja egy-egy fotó, fontos, hogy a baba első 12 napján ejtsük meg a fotózást, egy profi fényképész közreműködésével.
szuletes3-800-532

Karácsony után

Ha elmúlik Karácsony, jönnek a szürke, szegény, sötét, unalmas hétköznapok. Jönnének, ha őseink nem gondoskodtak volna rólunk e tekintetben is, s nem találták volna föl a farsangot.

De – utólag is köszönjük – a farsang föl van találva. Vízkereszttől, január hatodikától húshagyó keddig, a húsvét előtti negyvenedik napig lakomák, bálok, utcai maskarás fölvonulások, eszem-iszom és dínom-dánom aranyozza be a télből hátralévő, egyébként reménytelennek látszó heteinket. Tehát, elő a báli ruhát, füstölőbe a disznókkal, pezsgőt, pálinkát a kamrába, bárszekrénybe – már javában tart a szezon. Persze, megint a vidékiek járnak jól. A farsang ideje alatt számos jeles napot tart nyilván a kalendárium, amelynek ugyan semmi köze a farsanghoz, de sok helyütt még ma is tartják ezt a jó hagyományt. Ilyen napok a Vince-nap, Pál-nap, Gyertyaszentelő, Balázs-nap, Gergely-nap – érdemes ezeken a napokon vidékre tévedni. Maga a farsang zajkeltő utcai fölvonulással kezdődött régen, nehogy valaki elmulassza már vízkeresztkor teletömni a bendőjét, ebből a szokásból a farsangzáró maradt meg: zajos búcsú a tobzódásoktól, figyelmeztetés a böjt kezdetére. A farsang leginkább a színházhoz áll közel. Jelmezek, díszletek, tánc, zene, bohóckodás – no és a drámai történetek, melyek a nagyérdeműnek elő lesznek adva. Hiszen a farsang a téltől búcsúzik, aki persze nem adja magát könnyen. A temetés előtt bírósági tárgyalásra kerül sor, ahol a szókimondó perek során kibeszélik a falu apraja-nagyját, ítélkeznek fölöttük, persze a közönség nagy derültségére. Nem marad el a kivégzés sem, a bűnös bábukat máglyára vetik, némely tájékon állatokat áldoznak. Témája ellenére a téltemetés is vidám mulatság, a csúf és gonosz telet jelképező, feketeköpenyes szalmabábut az egész falun végighurcolják, énekel, vigad, s egyre dagad a gyászmenet, a máglyánál pedig lassú halált hal a Tél, a tüzet körültáncolja kicsi és nagy, férfi és asszony, öreg és fiatal. Aztán jöhet a lakomázás, a halotti tor minden finomságot kínál azoknak, akik most már biztosan tavaszkor józanodnak ki. A fölvonulásokra különféle jelmezekben illik menni, klasszikusan a cigány, a koldus, a zsidó, a betyár, a katona, a borbély, a vándorárus, a terhes asszony, a menyasszony és a medve a farsang résztvevője, de bárki bárminek beöltözhet. A lényeg, hogy mások legyünk, mint máskor, alakoskodjunk, mint a színész a színpadon. Farsangkor színész minden férfi és nő, akik harcolnak, viaskodnak, táncolnak egymással, győznek és veszítenek, de a végén minden jóra fordul, a gonosz eltűnik, s a nap újra süt mindenkire.

Báli szezon

A magyar farsang több évszázados múltra tekint vissza, s ez tánc nélkül elképzelhetetlen volt. A farsangi játékokat, bálokat a királyi, főúri kastélyokban is kedvelték, nem csoda, hogy ott sem hagyták ki a táncokat. A farsang és a tánc nemcsak az ok okozat miatt tartozik egybe, hanem azért is, mert a lakodalmakat régen a farsang idejére időzítették – lakodalom után pedig állt a bál. Áll a bál manapság is országszerte, falun, városon, éttermekben, palotákban, szállodákban. Jó lesz, ha sietünk, mert már javában tart a szezon – nézzük ki a kedvünkre valót, s kezdjünk készülődni.