Az önbizalom olyan adomány, mely igencsak megkönnyítheti az életünket, feltéve, ha van belőle elegendő. Meglett emberként már nehéz a hiányokat pótolni, bár korántsem lehetetlen. Legkönnyebben azonban mégiscsak kisgyermekkorban tehetünk szert önbizalomra.

Ilyenkor még szinte minden a szülőkön múlik: ha türelmesen, megértően bánnak a gyermekkel, figyelembe veszik véleményét, táplálják önbecsülését, nem fukarkodnak a dícsérettel, akkor számíthatnak arra, hogy pozitív önértékelése lesz felnőttként is. Aki otthon elegendő támogatást kapott, miközben önállósága sem szenvedett csorbát, képes lesz arra, hogy felnőttként is kiálljon elképzelései mellett. Hogyan fejleszthetjük az önbizalmat? Nehezebb dolga van annak, aki erősen korlátozó vagy éppen túlságosan anyáskodó szülők mellett nőtt fel, s nincs hozzászokva az önálló döntésekhez, az önálló véleményalkotáshoz. A jobb érvényesülés érdekében azonban nem árt fejleszteni ezeket a képességeket. Egy kis önbizalomtréninggel talán helyrebillenthetjük az egyensúlyt. Gyakoroljuk a sokoldalú helyzetértékelést! Vizsgáljuk meg minden alkalommal több szereplő szempontjából az eseményeket, értékeljük saját szerepünket a kívülálló szemszögéből is. Gyakoroljuk a pozitív gondolkodást! A kritikus hozzállás ugyan alapvetően jó, de egy bizonyos ponton túl lehetetlenné teszi a cselekvést. Szerezzünk minél több, minél szélesebb körű ismeretet az adott témáról. A tájékozottság, a jól informáltság már önmagában is magabiztosságot adhat. Tudás nélkül csak ideig-óráig lehet az üres önbizalommal villogni. Gyakoroljuk a fellépést elfogadó társaságban. Ha szükséges, változtassunk a leggyakrabban kudarcélményt adó tényezőkön, például az öltözéken, hajviseleten stb. Önbizalomnövelő tényezőnek a sportolás is alkalmas. A szakszerűen, fokozatosan felépített edzésterv látványos, jól nyomon követhető sikereket ígér. Sokat segíthet az állandóan jelenlevő feszültség, önmarcangolás leépítése is. Erre a célra a legkülönfélébb relaxációs technikák közül válogathatunk.